2010.09.10.

2011.08.22. 12:18

Egyszerűen annyi minden történik, hogy egy külön ember kellene akinek szinte folyton diktálhatnék...

Szóval a vonatot lekéstük, Robot /akkor így hívtam magamban a kisöreget/ Bayonnban addig telefonált, és intézkedett a vasútállomás főnökénél, amíg a vasúttársaság nem hívott nekünk egy taxit ami aztán a vasút számlájára el nem vitt minket Piporba /csak így mondják a franciák Saint Jean-t/ Erdei szerpentinek, 150 km/ó, +1 állat idős sofőr... Nem tudom látszott e rajtam, de amikor megérkeztünk nevetve kérdezte a sofőr, hogy féltem e...... persze letagadtam /mindig félek ha nem én vezetek, ő meg ráadásul nyomta is mint az állat/ Nem hitte el azt hiszem :)

Aztán Robot felajánlotta, hogy tartsak vele a szállására, mert ő már előre lefoglalt egyet. Szívesen vele tartottam, ugyanis sötét volt, és egy pici helyismeretem meg francia nyelvtudásom sincsen. A szállás egyszerű, de szép és tiszta, egy nagy ház aljában ahol két külön bejáratú szoba, egy közös folyosó, fürdő található. Igaz csak az egyik szoba szabad, egy franciaággyal, de megfelelt a közösködés Robotnak és nekem is. Így elfoglaltuk, majd elindultunk vacsorázni a központ felé, kb 2 km-t sétálhattunk, és én kezdtem félni a holnapi naptól, ugyanis Robot nem sétált, hanem szinte szaladt.. majd kiköptem a tüdőmet mikor vacsi után visszaértünk a szállásra :) Zuhany, majd egy jó alvás, reggel 6-kor kelés, reggeli a házinéninél aki az emeleten lakik, 2 féle lekvár, egy pohár narancslé, pár szelet pirítós vajjal, mindez 35 euróért...az esti vacsi meg 20 volt.. azaz napi 50-60 euro... hmm sehogy nem fogok kijönni így azt gondolom, na de majd csak lesz valahogy. 6.45-kor elindultunk még sötétben, felpakolva izgalommal telve, én szinte rohanok Daniel után. / a vacsi közben bemutatkoztunk/ A központban Daniel, elkísér a zarándokirodába, az még zárva van, Daniel nem vár útlevélre, ő valami miatt nem akarja kiváltani, nem is értem, na de mindegy is, elköszönünk, megköszönöm neki a segítséget, majd Buen Caminót kívánunk egymásnak, és ő elviharzik. Kezdtem megszeretni Robotot, elvégre egy csomót segített, lehet ide sem értem volna ilyen kevés idő alatt ha ő nincsen, de azt gondolom, jobb ez így mindkettőnknek. Nem egyforma sem a tempónk sem a költségvetésünk. Várakoztam egy darabig, kezdtek szállingózni a zarándokok is, aztán nyitott az iroda, és kiváltottam az zarándokútlevelem, és nekivágtam. Vissza a főtér felé, de az nem tetszett, így a tervezett leszokásom elhalasztottam. / azt képzeltem, mikor elindulok az úton, Saint-Jean főterén elszívom az utolsó cigimet/  Rengeteg a zarándok, vannak akik zsák nélkül, nemértettem, de aztán egy franszé öregúrtól kiderült, hogy a zsákot 9 euróért átviszik kocsival a következő megállóig ahova el szeretnél jutni. Egész nap felfelé visz az út, közben kiderült, hogy a túraszandi zokni nélkül nem is olyan jó ötlet, mind két kisújjamat és talpamat feltörte, hatalmas vízhólyagok. / azt hiszem nem tudom részletesen leírni a nap történéseit, az élményeket, a tájat, mert hosszabb lenne mint a háború és béke/ Egész nap felfelé, majd egy nagyon kemény le, az olasz reprezentatív lány. 16-re Roncesvalles-ban egy sör, albergue /egy templomban!!/, mosás, zuhi, vacsi /egy bögre leves+zabfalatok/ A lábam majd szét szakad, fájnak a hólyagjaim, lekezelem őket. Emeletres ágy teteje, mellettem egy hollandus, aki gyalog érkezett hollandiából, északon ment Comostelláig, a francia úton vissza, és megy tovább haza.... hollandiába...ez ám a camínó....

A bejegyzés trackback címe:

https://schw.blog.hu/api/trackback/id/tr603170795

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

pillepanna 2011.08.22. 21:47:47

olvaslak :) jó név ez a Robot. kifejező.
süti beállítások módosítása